|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Váncza Edit 2000. augusztus 14.Aug. 12-én megkezdődtek Szilágycsehen a IV. Tövisháti Napok rendezvényei, a Tövisháti Művelődési Egyesület és a református egyházközség szervezésében. Molnár Kálmán, a zilahi egyházmegye esperese üdvözölte a vendégeket, majd Baksai Károly, az egyesület elnöke mondott beszédet. A történelmi előadások sorát Dr. Zétényi Zsolt, volt magyarországi országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a Szent István-korszak és Trianon összefüggéseiről beszélt. Felvetette a ″vándorló honfoglalóállam″ létének lehetőségét, kitért Szent István tetteinek szükségességére de egyben fájdalmas, hagyományromboló voltára is. Trianonnal kapcsolatban megjegyezte: egy jól szervezett, az együttélés terén évszázados tapasztalattal bíró soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot hoztak létre. Varga D. István szilágycsehi történész a tövisháti (szilágycsehi) helynevekről tartott előadást. A Magyar Házban megnyílt Szilágycseh fiatal hivatásos festőművészének, Váncza Editnek a tárlata, majd az elszármazottak találkozója következett. /Szabó Csaba: A lélekforradás ünnepe Szilágycsehben. Megnyíltak a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2001. március 19.A IV. IPPART Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílt kiállítás márc. 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A jelenlevőket Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a tábor patrónusa köszöntötte. Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese ismertette a Berettyó-menti településen rendezett tábor négy éves múltját és tevékenységét. A tíz művész, Adorján Ilona, Barta Nagy Ilona, Monica Claudia Chis, Csepei Lóránd Balázs, Hajdú Attila, Márkus László, Nagy Dániel, Szabó Attila, Szabó Vilmos és Váncza Edit munkáit tartalmazó tárlat megnyitója muzsikával ért véget. Nagy Mihály gitározott. /Megnyitó a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2002. április 12.A zene és a képzőművészet kölcsönhatásának jegyében nyílt meg ápr. 10-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában a két éve alakult Esetleg csoport kiállítása. A fiatal művészek, Tosa Katalin és Adrian, Szabó Attila és Váncza Edit alkotta csoportosuláshoz csatlakoztak mások is, amint történt ez most, az Instrumentárium című kiállítás alkalmával. A befutott neves művészektől, mint Veresspál, Kusztos Endre, Soó Zöld Margit, dr. Terényi Ede, Novák Ildikó, Gally Katalin, Kún György, a pályakezdő Jánosi Andreáig terjed az ugyancsak népes kiállítói gárda. /(kő): Instrumentárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2005. december 16.Második alkalommal szerveznek nemzetiségi fesztivált Zilahon, melynek keretében magyarok, romák, svábok, szlovákok mutatkoznak be sajátos programmal. A fesztivált december 15-én nyitották meg kollokviummal. A megye nemzetiségeit tanárok, helyi politikusok, képzőművészek képviselték, akik a művelődési tevékenységet, valamint az együttélés hagyományait ismertették. Megnyitották Szabó Vilmos, Szabó Attila és Váncza Edit képzőművészek közös kiállítását. /Fesztivál Zilahon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2006. augusztus 4.Nagybánya szülötte, néhány év óta díszpolgára, az anyaországban Munkácsy-díjjal kitüntetett festőművész, Véső Ágoston július 31-én betöltötte 75. évét. Korát megcáfolva hetente kétszer megjelenik a teniszpályán, télen is, akár térdig érő hóban, felmegy a fokhagymási Almásmezőre. Fest, fényképez, még a számítógépen is megtanult dolgozni. Véső Ágoston még egyetemista korában, Kolozsváron kifejtette nézeteit a magyar nemzeti és keresztényi hit szellemében. Tanári állásából elbocsátották. Ezután néhány éven át, három kiskorú gyermek nevelése mellett, amit csak a feleség tanári fizetéséből volt kénytelen biztosítani, kezdett el szinte csak éhbérért vezetni egy munkásokból és értelmiségiekből álló amatőr képzőművész csoportot. Egy idő után ezt is megszüntették. Ő azonban nem hagyta abba a kultúráért tenni akaró munkáját, hanem, saját költségén ingázva, Felsőbányán irányította tovább a kisváros műkedvelőit. Közben több generáción át készítette fel a fiatal tehetségeket. Jórészük be is jutott az akadémiára, úgy mint: Lukács Kati, Schneller Mária, Tőkés Gábor, Forgács Baba, Váncza Edith, Kása Dávid, de nem csak magyarok, hanem román fiatalok is. Jelenleg vezeti a nagybányai tájképfestő nyári tábort, immár tíz éve, minden fizetség nélkül, önkéntes alapon. /(Varga Imre): Egy festőművész születésnapjára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 4./2017. március 4.Szilágysági hangulatok színekben, formákban, zenébenAz Apáczai Galériában állították ki munkáikat Szilágy megyei képzőművészek Színvonalasnak, érdekesnek, összetettnek nevezte Székely Géza képzőművész-tanár az Apáczai Galériában csütörtökön megnyitott, Szilágysági reflexiók című tárlatot, amelyen Szilágy megyében élő, dolgozó és alkotó művészek állítottak ki munkáikból. A kiállítás része annak a projektnek illetve elképzelésnek, hogy a galéria programjaiba bevonják a líceum képzőművészeti osztályának diákjait, órákat tartanak ott, boncolgatják, megbeszélik az alkotásokat. Ezáltal közelebb kerülnek – adott esetben – a Szilágyság arculatához, megismerhetik ennek a tájegységnek a kincsestárát, magyarázta Székely Géza, hozzátéve, hogy a galéria tárlatai természetesen sosem öncélúak, esztétikai élményként mindig igen megragadóak a látogatók számára. A tárlaton munkáikkal részt vevő képzőművészek – Adorjáni Ilona, Bajusz Katalin, Horváth Levente, Keresztes József, Rózsa Róbert, Sepsi József, Simonfi Tímea, Szabó Attila, Szabó Vilmos (1942–2009), Vári Váncza Edith – alkotásait Szabó Attila képzőművész, muzeológus mutatta be és méltatta röviden. A kiállítás a Szilágyságra összpontosít nem csak témában, hanem a tíz képzőművész révén is, akik ott élnek és alkotnak, noha nem mind ennek a tájegységnek a szülöttei. Azonban nem annyira az életrajzi háttér a fontos, hanem a képi világ – magyarázta a muzeológus, kiemelve és ráirányítva a figyelmet mindegyik alkotó esetében pár jellemző motívumra, stílusra: a színvilágra, a népi hagyomány követésére, fény és árnyék érzékletes festésére, a félelem és fájdalom drámai megjelenítésére emberi alakokon keresztül, az anyaság motívumára, a fafaragásokban megmutatkozó egyfajta szakralitásra. A megnyitón nem csak a képzőművészeti alkotásokkal, hanem zenei momentumokkal is sikerült szilágysági hangulatot teremteni: Horváth Levente hagyományos hangszereken, dorombon és furulyán játszott, Szabó Attila citerázott, Gáspár Anna népdalokat énekelt, Székely Géza pedig elszavalta Hervay Gizellának a Szilágysági Szent Johanna című versét. Újvári Ildikó Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
